Na podlagi druge alinee prvega odstavka 107. člena in prvega odstavka 91. člena Ustave Republike Slovenije izdajam

Razglašam Zakon o ratifikaciji Sporazuma med Vlado Republike Slovenije in Vlado Republike Madžarske o ponovnem sprejemu oseb na skupni državni meji, ki nezakonito bivajo na ozemlju druge države (BHUPSO), ki ga je sprejel Državni zbor Republike Slovenije na seji 7. aprila 1999.

Ratificira se Sporazum med Vlado Republike Slovenije in Vlado Republike Madžarske o ponovnem sprejemu oseb na skupni državni meji, ki nezakonito bivajo na ozemlju druge države, podpisan v Ljubljani dne 5. februarja 1999.

Sporazum se v izvirniku v slovenskem in madžarskem jeziku glasi:

Vlada Republike Slovenije in Vlada Republike Madžarske (v nadaljevanju: pogodbenici) sta se
v želji, da v duhu sodelovanja in vzajemnosti olajšata ponovni sprejem oseb na skupni državni meji,
glede na načela, ki jih je odobrila Evropska unija, in priporočila za preprečevanje nezakonitih migracij, ki jih je na svoji konferenci 14. do 15. oktobra 1997 v Pragi sprejela Budimpeštanska skupina, ki se ukvarja s preprečevanjem nezakonitih migracij,
v duhu dobrososedskega sodelovanja
dogovorili o naslednjem:

(1) Vsaka pogodbenica mora na zahtevo druge pogodbenice brez posebnih formalnosti ponovno sprejeti na svoje ozemlje vsako osebo, ki ne izpolnjuje ali ne izpolnjuje več pogojev za vstop ali bivanje, ki veljajo na ozemlju pogodbenice prosilke, če se lahko dokaže ali utemeljeno domneva, da ima ta oseba državljanstvo zaprošene pogodbenice.
(2) Če državljanstva pogodbenica prosilka ne more verodostojno dokazati ali utemeljeno domnevati, mora diplomatsko ali konzularno predstavništvo druge pogodbenice na njeno zahtevo nemudoma, a najpozneje v roku 4 delovnih dni, ugotoviti, ali ima ta oseba državljanstvo zaprošene pogodbenice. V tem primeru je merodajen odgovor zaprošene pogodbenice.
(3) Pogodbenica mora najaviti diplomatskemu ali konzularnemu predstavništvu druge pogodbenice predviden prevoz domov nezakonito bivajočega državljana druge pogodbenice, ki potrebuje nego zaradi zdravstvenega stanja ali starosti. V roku 10 delovnih dni po najavi je treba odgovoriti, kje in kdaj bo opravljen prevzem.
(4) Vsaka pogodbenica mora osebo na osnovi zaprosila druge pogodbenice pod enakimi pogoji ponovno sprejeti, če se z nadaljnjim preverjanjem po ponovnem sprejemu ugotovi, da oseba v trenutku, ko je zapustila ozemlje pogodbenice prosilke, ni imela državljanstva zaprošene pogodbenice.

(1) Vsaka pogodbenica mora ponovno sprejeti državljana tretje države oziroma osebo brez državljanstva (v nadaljevanju: državljan tretje države), ki je nezakonito prestopil slovensko-madžarsko državno mejo.
(2) Pogodbenica prosilka mora zaprosilo o ponovnem sprejemu poslati zaprošeni pogodbenici v 90 dneh od nezakonitega prestopa meje državljana tretje države. Zaprosilo za ponovni sprejem mora vsebovati podatke osebe in podatke, ki dokazujejo bivanje na ozemlju zaprošene pogodbenice ter nezakoniti prestop meje. Zaprošena pogodbenica sprejme državljana tretje države na podlagi izjave o ponovnem sprejemu. Zaprosilo za ponovni sprejem in izjavo o ponovnem sprejemu morajo pogodbenici izstaviti pristojni organi, ki so določeni v dogovoru o izvajanju sporazuma.
(3) Mejni organi pogodbenic prevzamejo državljane tretjih držav brez posebnih formalnosti, če to zahteva pogodbenica prosilka v 48 urah po nezakonitem prestopu meje. Ta postopek pa se lahko izvede samo v primeru, če ima mejni organ druge pogodbenice na voljo podatke, ki dokazujejo, da je ta oseba nezakonito prestopila skupno državno mejo. Če se to ponovno sprejetje brez posebnih formalnosti zavrne, se za ponovni sprejem lahko zaprosi v skladu z 2. odstavkom.
(4) Obveznosti ponovnega sprejema ni, kadar gre za:
a) državljane tistih tretjih držav, ki imajo skupno mejo z ozemljem države pogodbenice prosilke;
b) državljane tretjih držav, ki so po zapustitvi ozemlja države zaprošene pogodbenice in po vstopu na ozemlje države pogodbenice prosilke od slednje dobili vizum ali drugo veljavno dovoljenje za bivanje, oziroma če je njihovo bivanje na ozemlju pogodbenice prosilke dovoljeno;
c) državljane tretjih držav, ki so zapustili ozemlje države zaprošene pogodbenice in so na ozemlje države pogodbenice prosilke vstopili z ozemlja tiste tretje države, kateri pogodbenica prosilka lahko vrne državljane teh tretjih držav na osnovi mednarodne pogodbe;
d) državljane tretjih držav, ki jim je pogodbenica prosilka priznala status begunca na podlagi določil Ženevske konvencije z dne 28. julija 1951, modificirane z Newyorškim protokolom z dne 31. januarja 1967 ali pa je osebi brez državljanstva priznala status na podlagi Newyorške konvencije z dne 28. septembra 1954;
e) državljane tretjih držav, ki jih je zaprošena pogodbenica izgnala v njihovo matično državo ali v katerokoli tretjo državo.
(5) Pogodbenica prosilka – če zaprošena pogodbenica v 30 dneh od ponovnega sprejema to zahteva – pod enakimi pogoji ponovno sprejme na svoje ozemlje tisto osebo, o kateri se pri preverjanju po ponovnem sprejemu ugotovi, da oseba v času odhoda z ozemlja države pogodbenice prosilke, ne ustreza zahtevam o ponovnem sprejemu iz 2. člena tega sporazuma.
(6) Če ta oseba nima zadostnih materialnih sredstev, krije stroške prevoza do skupne državne meje pogodbenica, na katere ozemlju se oseba zadržuje.
(7) Ponovni sprejem oseb se lahko opravi izključno le na določenih mejnih prehodih državne meje pogodbenic.

(1) Vsaka pogodbenica brez posebnih formalnosti na zahtevo druge pogodbenice dovoli tranzit po zraku oziroma po kopnem tistim državljanom tretjih držav, zoper katere je pogodbenica prosilka uvedla ukrep izgona z namenom, da jih prevzame tretja država, in katerih prevzem oziroma tranzit je zagotovljen prek drugih tranzitnih držav. V tem primeru ni potreben vizum zaprošene pogodbenice.
(2) Za tranzit se ne zaprosi oziroma se ga lahko zavrne, če se predvideva, da državljanu tretje države:
a) v namembni državi ali morebitni tranzitni državi grozi mučenje, nečloveško ali poniževalno ravnanje, smrtna obsodba, oziroma če bi zaradi svoje rase, veroizpovedi, narodne pripadnosti ali političnega prepričanja bil izpostavljen preganjanju ter
b) v državi zaprošene pogodbenice ali v namembni državi oziroma v kateri od tranzitnih držav grozi uvedba kazenskega postopka ali izvršitev kazenskih sankcij, razen primera nelegalnega prestopa državne meje.
(3) Zaprosilo za tranzit si pristojni organi pošljejo neposredno.
(4) Tranzit po zračni poti s policijskim spremstvom zagotovi pogodbenica prosilka samo na letalu letalske družbe pogodbenice prosilke in to tako, da oseba ne zapusti tranzitne čakalnice na letališču zaprošene pogodbenice. Po kopnem zagotovi tranzit s spremstvom zaprošena pogodbenica pod pogojem, da ji pogodbenica prosilka povrne stroške, ki so nastali v zvezi s tem.
(5) Pogodbenica prosilka mora za potovanje zagotoviti vse potrebne veljavne dokumente, veljavni potni dokument, druga potrebna dovoljenja ter veljavne vozovnice, ki so potrebne za namembno državo oziroma za prehod čez ozemlje tranzitne države ter izjavo namembne države, da bo osebo sprejela.
(6) Če zaprošena pogodbenica zavrne zahtevo, ker niso izpolnjeni potrebni pogoji, mora pogodbenico prosilko obvestiti o razlogu zavrnitve.
(7) Državljane tretjih držav je mogoče vrniti pogodbenici prosilki, če so bila naknadno ugotovljena dejstva ali če je prišlo do okoliščin, ki ne omogočajo tranzita s policijskim spremstvom. Po sporočilu teh razlogov mora pogodbenica prosilka ponovno sprejeti osebe, ki so bile predhodno prevzete zaradi prevoza s policijskim spremstvom.
(8) Pogodbenica prosilka krije stroške prevoza državljanov tretjih držav s policijskim spremstvom in vse stroške morebitnega ponovnega sprejema oziroma stroške, ki so povezani z njim.

(1) Za varstvo osebnih podatkov morata pogodbenici ob spoštovanju svojih veljavnih predpisov upoštevati naslednje pogoje:
a) pogodbenici lahko uporabita osebne podatke samo za namen, ki ga določa sporazum, in pod pogoji, ki jih postavi pogodbenica izročiteljica;
b) na zahtevo pogodbenice izročiteljice mora pogodbenica prevzemnica posredovati informacije o uporabi izročenih osebnih podatkov in o doseženih rezultatih;
c) osebni podatki se lahko izročijo samo tistim organom, ki so pristojni za izvajanje tega sporazuma. Posredovanje podatkov drugim organom se lahko opravi samo s predhodnim dovoljenjem pogodbenice izročiteljice;
d) pogodbenica izročiteljica je odgovorna za pravilnost izročenih podatkov. Če se ugotovi, da so bili predani tudi nepravilni podatki ali podatki, ki jih ne bi smeli predati, je treba o tem nemudoma obvestiti pogodbenico prevzemnico, ki mora takoj popraviti napačne podatke oziroma uničiti tiste podatke, ki jih ni dovoljeno predati;
e) če predpisi držav pogodbenic to omogočajo, je treba izročeni osebi – na njeno zahtevo – dati informacijo o podatkih, ki jih obravnavajo v zvezi z njo in o predvidenem namenu uporabe. Informiranje ni obvezno v primerih, ko javni interes za zavrnitev posredovanja informacij presega interes te osebe;
f) pogodbenica izročiteljica mora ob izročitvi sporočiti veljavne roke za izbris podatkov v skladu s predpisi svoje države. Ne glede na to je treba izročene osebne podatke izbrisati, ko preneha potreba po njih;
g) pogodbenici morata voditi evidenco o izročitvi, prevzemu in izbrisu osebnih podatkov;
h) pogodbenici morata izročene osebne podatke učinkovito varovati pred dostopom nepristojnih ter pred spremembami in objavo.

(1) Zaprošena pogodbenica mora nemudoma, a najpozneje v 4 delovnih dneh, odgovoriti na zahtevo za ponovni sprejem, ki ji je bila posredovana.
(2) Po roku iz 1. odstavka tega člena mora zaprošena pogodbenica prevzeti:
a) osebe iz 1. člena tega sporazuma nemudoma, a najpozneje v 7 delovnih dneh,
b) osebe iz 2. odstavka 2. člena tega sporazuma nemudoma, a najpozneje v roku 1 meseca.
c) osebe iz 3. odstavka 2. člena tega sporazuma nemudoma, a najpozneje v 24 urah.
(3) Roki iz 1. in 2. odstavka tega člena se z medsebojnim soglasjem pogodbenic lahko podaljšajo samo v primeru pravnih in dejanskih ovir, izključno do prenehanja teh ovir.

(1) O izvajanju tega sporazuma se ministra za notranje zadeve pogodbenic dogovorita predvsem glede naslednjega:
a) o organih za izvajanje in načinu medsebojnega informiranja;
b) postopkih pri izvajanju, o podatkih in dokumentih, potrebnih za ponovni sprejem in tranzit;
c) načinu dokazovanja nezakonitega prestopa meje;
d) mejnih prehodih, določenih za ponovni sprejem oseb;
e) načinu in sistemu poravnave stroškov iz 8. odstavka 3. člena.
(2) Dogovor iz 1. odstavka tega člena začne veljati hkrati s tem sporazumom.

(1) Ta sporazum se ne more uporabljati za primer pravne pomoči v zvezi z izročitvijo oseb med državama pogodbenic.
(2) Ta sporazum ne posega v priznane pravice državljanov pogodbenic, v določbe mednarodnih pogodb med Republiko Slovenijo in Republiko Madžarsko ter v obveznosti iz drugih mednarodnih pogodb obeh držav.

(1) Ta sporazum začne veljati z dnem, ko se pogodbenici po diplomatski poti, z izmenjavo not, obvestita o tem, da sta zadostili notranjepravnim predpisom, ki so potrebni za začetek veljavnosti.
2) Vsaka pogodbenica lahko začasno v celoti ali deloma preneha izvajati ta sporazum z izjemo določil 1. člena, zaradi javnega reda, javne varnosti ali javnega zdravja ljudi. O uvedbi in preklicu teh ukrepov je treba po diplomatski poti nemudoma obvestiti drugo pogodbenico. Uvedba in preklic začneta veljati dan po prejemu obvestila.
3) Hkrati z začetkom veljavnosti tega sporazuma preneha veljati Sporazum med Vlado Republike Slovenije in Vlado Republike Madžarske o prevzemu oseb na skupni državni meji, ki je bil podpisan 20. oktobra 1992 v Ljubljani.
4) Sporazum je sklenjen za nedoločen čas, vsaka od pogodbenic ga lahko odpove po diplomatski poti. Ta sporazum preneha veljati 90. dan po prejemu obvestila o odpovedi.
Sestavljeno v Ljubljani dne 5. februarja 1999 v dveh izvirnikih, vsak v slovenskem in madžarskem jeziku, pri čemer sta obe besedili enako verodostojni.

A Szlovén Köztársaság Kormánya és a Magyar Köztársaság Kormánya (továbbiakban: a Szerződő Felek)
attól az óhajtól vezérelve, hogy megkönnyítsék a személyeknek a közös államhatáron történő visszafogadását az együttműködés és a kölcsönösség szellemében eljárva,
tekintettel az Európai Unió által jóváhagyott elvekre, valamint az illegális migráció visszaszorításával foglakozó Budapest Csoport 1997. október 14-15-én megtartott Prágai Konferenciáján elfogadott, az illegális migráció visszaszorítását célzó ajánlásokra,
a jószomszédi kapcsolatok szellemében eljárva,
az alábbiakban állapodtak meg:

(1) Mindkét Szerződő Fél, minden különösebb formaság mellőzésével, a másik Szerződő Fél megkeresése alapján visszafogadja a területére azokat a személyeket, akik nem vagy már nem felelnek meg a megkereső Szerződő Fél területé való belépéshez vagy az ott tartózkodáshoz szükséges feltételeknek, amennyiben bizonyítható vagy megalapozottan vélelmezhető, hogy az érintett személy a megkeresett Szerződő Fél állampolgárságával rendelkezik.
(2) Ha az állampolgárság a megkereső Szerződő Fél részéről hitelt érdemlően nem bizonyítható vagy megalapozottan nem vélelmezhető, úgy megkeresésére a másik Szerződő Fél diplomáciai vagy konzuli képviselete haladéktalanul, de legkésőbb 4 munkanapon belül tisztázza, hogy az érintett személy rendelkezik-e a megkeresett Szerződő Fél állampolgárságával. Ebben az esetben a megkeresett Szerződő Fél válasza a mérvadó.
(3) Az egyik Szerződő Fél a másik Szerződő Fél olyan jogellenesen ott tartózkodó állampolgárának tervezett hazaszállítát, akinek egészségi állapotára vagy életkorára tekintettel gondozásra van szüksége, bejelenti a másik Szerződő Fél diplomáciai vagy konzuli képviseletének. A bejelentést követően 10 munkanapon belül válaszolni kell, hogy az átvételre hol és mikor kerül sor.
(4) Mindkét Szerződő Fél, a másik Szerződő Fél megkeresése alapján, ugyanilyen feltételekkel visszafogadja az érintett személyt, ha a visszafogadást követő ellenőrzések során bizonyítást nyer, hogy nem rendelkezett a megkeresett Szerződő Fél állampolgárságával, amikor elhagyta a megkereső Szerződő Fél államának területét.

(1) Mindkét Szerződő Fél visszafogadja a harmadik ország állampolgárát, illetve a hontalan személveket (a továbbiakban: harmadik ország állampolgára) akik jogellenesen lépték át a szlovén-magyar államhatárt.
(2) A megkereső Szerződő Félnek a visszafogadási kérelmet legkésőbb a harmadik ország állampolgárainak jogellenes határátlépését követő 90 napon belül kell eljuttatnia a megkeresett Szerződő Félhez. A visszafogadási kérelemnek tartalmaznia kell az érintett személy adatait, valamint azokat az adatokat, amelyek a megkeresett Szerződő Fél területén való tartózkodást és a jogellenes határátlépést bizonyítják. A megkeresett Szerződő Fél a harmadik ország állampolgárait visszafogadási nyilatkozat alapján veszi át. A visszafogadási kérelmet és a visszafogadási nyilatkozatot a Szerződő Feleknek a jelen Egyezmény végrehajtási megállapodásában meghatározott illetékes hatóságai állítják ki.
(3) A harmadik országok állampolgárait a Szerződő Felek határőrizeti hatóságai minden különösebb formaság nélkül átveszik, amennyiben azt a megkereső Szerződő Fel a jogellenes határátlépést követő 48 órán belül kéri. Ez az eljárás azonban csak akkor kerülhet alkalmazásra, ha a másik Szerződő Fél határőrizeti hatósága olyan adatokkal rendelkezik, amelyek bizonyítják, hogy az érintett személy a közös államhatárt jogellenesen lépte át. Amennyiben ez a minden különösebb formaság nélkül történö visszafogadás elutasításra kerül, abban az esetben a visszafogadást a (2) bekezdés szerint lehet kérelmezni.
(4) A visszafogadási kötelezettség nem ákk fenn:
a) olyan harmadik ország állampolgárai esetében, amelynek közös határa van a megkereső Szerződő Fél államának területével;
b) harmadik ország olyan állampolgárai esetében, akik a megkeresett Szerződő Fél területét elhagyva és a megkereső Szerződő Fél államának területére belépve a megkereső Szerződő Féltől vízumot vagy más érvényes tartózkodási engedélyt kaptak, illetve ha a megkereső Szerződő Fél területén való tartózkodásuk engedélyezett;
c) harmadik ország olyan állampolgárai esetében, akik elhagyták a megkeresett Szerződő Fél területét és a megkereső Szerződő Fél államának területére olyan harmadik ország területéről léptek be, amely országnak a megkereső Szerződő Fél ezen harmadik ország állampolgárait nemzetközi szerződés alapján visszaadhatja;
d) harmadik ország olyan állampolgárai esetében, akiknek menekült jogállását a megkereső Szerződő Fél az 1967. január hó 31-i New York-i Jegyzőkönyvvel módosított, 1951. július hó 28-i Genfi Konvenció alapján vagy a hontalan jogállását az 1954. szeptember 28-i New York-i Konvenció alapjá elismerte;
e) harmadik ország olyan állampolgárai esetében, akiket a megkeresett Szerződő Fél saját országukba vagy bármely harmadik országba kiutasított.
(5) A megkereső Szerződő Fél – amennyiben ezt a megkeresett Szerződő Fél a visszafogadástól számított 30 napon belül kéri – azonos feltételekkel visszafogadja területére azt a személyt, akiről a visszafogadást követő ellenőrzések során bizonyítást nyer, hogy a megkereső Szerződő Fél állama területének elhagyása pillanatában nem felel meg jelen Egyezmény 2. Cikkében meghatározott visszafogadá kötelezettség feltételeinek.
(6) Amennyiben az érintett személy nem rendelkezik elegendő anyagi eszközzel, úgy az a Szerződő Fél viseli a közös államhatárig történő szállításának költségeit, amelynek területén tartózkodik.
(7) A személyek visszafogadására kizárólag a Szerződő Felek államhatárán kijelölt határátkelőhelyeken kerülher sor.

(1) Mindkét Szerződő Fél minden különösebb formaság mellőzésével, a másik Szerződő Fél megkeresése alapján engedélyezi azon harmadik ország állampolgárainak légi, illetve földi úton történő átszállítását, akiket a megkereső Szerződő Fél azzal a céllal vont kiutasítási intézkedés alá, hogy őket harmadik ország átvegye és akiknek az átvétele, illetve az átszállítása a további tranzitállamokon keresztül biztosított. Ebben az esetben a megkeresett Szerződő Fél vízuma nem szükséges.
(2) Az átszállítást nem kérelmezik, illetőleg az elutasítható, ha várható, várható, hogy a harmadik ország állampolgára:
a) a célországban vagy az esetleges tranzitországokban ki van téve annak, hogy kínzás, embertelen vagy megalázó bánásmód, halálos ítélet fenyegeti, illetve faji, vallási, nemzeti hovatartozása vagy politikai nézetei miatt üldöztetésnek lenne kitéve, továbbá;
b) a megkeresett Szerződő Fél országában büntetőeljárást kellene indítani ellene vagy a célországban, illetve az esetleges tranzitországok valamelyikében büntetőeljárást kellene indítása vagy büntetés végrehajtása fenyegeti, kivéve a tiltott határátlés esetét.
(3) Az átszállításra vonatkozó kérelmet az illetékes hatóságok közvetlenül juttatják el egymáshoz.
(4) A légi úton, rendőri kísérettel történő átszállítást a megkereső Szerződő Fél csak a megkereső Szerződő Fél légitársaságához tartozó gép fedélzetén biztosíthatja és a megkeresett Szerződő Fél repülőterén lévő tranzitvárójának elhagyása nélkül. Szárazföldön a kisérettel történő átszállítást a megkeresett Szerződő Fél biztosítja azzal a feltétellel, hogy a megkereső Szerződő Fél megtéríti számára az ezzel kapcsolatos költségeket.
(5) A megkereső Szerződő Fél köteles biztosítani az utazáshoz szükséges valamennyi érvémyes dokumentumot, az érvényes úti okmányt, egyéb szükséges engedélyeket, valamint az érvényes menetjegyeket, amelyek a célállamba, illetve a tranzitállamok területén történő áthaladáshoz szükségesek, továbbá a célállam befogadó nyilatkozatát.
(6) Ha a megkeresett Szerződő Fél a Kérelmet a szükséges feltételek hiánya miatt elutasítja, akkor a megkereső Szerződő Féllel közölnie kell az elutasítás indokát.
(7) A harmadik országok állampolgárai visszaadhatók a megkereső Szerződő Félnek, ha utólag olyan tények válnak ismertté vagy olyan körülmények következnek be, amelyek a hatósági ellenőrzéssel történő átszállítást nem teszik lehetővé. Ezen okok közlését követően a megkereső Szerződő Fél köteles visszafogadni a hatósági ellenőrzéssel történő átszállításra előzőleg átvett személyeket.
(8) A harmadik országok állampolgárai hatósági ellenőrzéssel történő átszállításából és az esetleges visszafogadásból, keletkező, illetőleg ezzel kapcsolatosan felmerült valamennyi költséget a megkereső Szerződő Fél viseli.

A személyes adatok védelmére mindkét Szerződő Fél érvényes jogszabályi előírásainak figyelembe vételével a következő feltételeket kell betartani:
a) a Szerződő Felek az átadott személyes adatokat csak a jelen Egyezményben meghatározott célra és az átadó Szerződő Fél által közölt feltételekkel használhatják fel;
b) az átadó Fél kérésére a fogadó Fél tájékoztatást nyújt az átadott személyes adatok felhasználásáról és az elért eredményekről;
c) a személyes adatok csak a jelen Egyezmény végrehajtásában illetékes hatóságoknak adhatók át. Az adatok továbbadása más hatóságoknak csak ezen adatokat átadó Fél előzetes engedélyével történhet;
d) az átadó Fél felel az átadott adatok helyességéért. Ha bebizonyosodik, hogy téves vagy át nem adható adatok is átadásra kerültek, akkor erről a tényről a fogadó Felet haladéktalanul értesíteni kell, amely azonnal intézkedik a téves adatok helyesbítéséről, illetve az át nem adható adatok megsemmisítéséről;
e) amikor azt a Szerződő Felek államainak jogszabályai lehetővé teszik, az átadott személy számára – kérésér – felvilágosítást kell adni a személyével kapcsolatban kezelt adatokról és a tervezett felhasználás céljáról. A tájékoztatási kötelezettség nem áll fenn azokban az esetekben, ha az információ visszatartásához füződő közérdek meghaladja az érintett személy érdekét;
f) az átadó Fél az átadáskor közli a saját államának jogszabályaiban meghatározott, érvényes adattörlési határidőket. Ezektől függetlenül az átadott személyes adatokat a szükségesség megszűnésekor törölni kell;
g) mindkét Fél köteles a személyes adatok átadásáról, átvételéről és törléséről nyilvántartást vezetni;
h) a Felek kötelesek az átadott személyes adatokat hatásosan védeni a jogosulatlan hozzáférés, valamint a változtatás és nyilvánosságra hozatal ellen.

(1) A megkeresett Szerződő Fél haladéktalanul, de legkésőbb 4 munkanapon belül válaszol a hozzá intézett visszafogadási megkeresésre.
(2) Jelen Cikk (1) bekezdésében szereplő határidőt követően a megkeresett Szerződő Fél:
a) jelen Egyezmény 1. Cikkében szereplő személyeket késedelem nélkül, de legkésőbb 7 munkanapon belül;
b) jelen Egyezmény 2. Cikk (2) bekezdésében szereplő személyeket haladéktalanul, de legkésőbb 1 hónapon belül;
c) jelen Egyezmény 2. Cikk (3) bekezdésében szereplő személyeket késedelem nélkül, de legkésőbb 24 órán belül köteles átvenni.
(3) Jelen Cikk (1)-(2) bekezdéseiben megjelölt határidők a Szerződő Felek kölcsönös egyetértésével csupán az átvétellel kapcsolatos jogi és ténybeli akadályok esetén, kizárólag ezen akadályok megszűnéséig hosszabbíthatók meg.

(1) Jelen Egyezmény végrehajtásáról a Szerződő Felek belügyminiszterei különösen az alábbiak tekintetében állapodnak meg:
a) az eljáró szervekről és a kölcsönös tájékoztatás módjáról;
b) a végrehajtás során követendő eljárásról, a visszafogadáshoz és átszállításhoz szükséges adatokról és iratokról;
c) az illegális határátlépés bizonyításának módjáról;
d) a személyek visszafogadására kijelölt határátkelőhelyekről;
e) a 3. Cikk (8) bekezdése szerinti költségtérítés módjáról, rendjéről.
(2) A jelen Cikk (1) bekezdése szerinti végrehajtási megállapodás jelen Egyezménnyel egyidejűleg lép hatályba.

(1) Jelen Egyezmény nem alkalmazható a Szerződő Felek országai között kiadatásra irányuló jogsegély esetében.
(2) Jelen Egyezmény nem érinti a Szerződő Felek állampolgárainak elismert jogait, a Szlovén Köztársaság és a Magyar Köztársaság között fennálló nemzetközi szerződések rendelkezéseit, valamint a két állam más nemzetközi szerződéseiben vállalt kötelezettségeit.

(1) Jelen Egyezmény azon a napon lép hatályba, amikor a Szerződő Felek diplomáciai úton, jegyzékvással kölcsönösen tájékoztatják egymást arról, hogy eleget tettek a hatályba lépéshez szükséges belső jogi előírásoknak.
(2) Jelen Egyezmény alkalmazását, az 1. Cikben foglaltakat kivéve közrendi, közbiztonsági vagy közegészégügyi okból bármelyik Szerződő Fél egészében vagy részben, átmenetileg felfüggesztheti. Ilyen intézkedés bevezetéséről é visszavonásáról a másik Szweződő Felet diplomáciai úton haladéktalanul értesíteni kell. A felfüggesztés bevezetése, illetve visszavonása a diplomáciai jegyzék kézhezvételét követő napon veszi kezdetét.
(3) Jelen Egyezmény hatályba lépésével egyidejűleg a Szlovén Köztársaság Kormánya és a Magyar Köztársaság Kormánya között, személyeknek a közös államhatáron történő átvételéről szóló, Ljubljanában, 1992. október 20-án aláírt Egyezmény hatályát veszti.
(4) Jelen Egyezményt a Szerződő Felek határozatlan időre kötik és azt bármelyik Szerződő Fél diplomáciai úton felmondhatja. Jelen Egyezmény a felmondásról szóló értesítés kézhezvételét követő 90. napon veszti hatályát.
Készült Ljubljanában, az 1999, év február hónap 5. napján, két eredeti példányban, szlovén és magyar nyelven, mindkét nyelvű szöveg egyaránt hiteles.

Za izvajanje sporazuma skrbi Ministrstvo za notranje zadeve Republike Slovenije.

Ta zakon začne veljati naslednji dan po objavi v Uradnem listu Republike Slovenije – Mednarodne pogodbe.