Na podlagi petega odstavka 75. člena Zakona o zunanjih zadevah (Uradni list RS, št. 45/2001) izdaja Vlada Republike Slovenije

Ratificira se Dogovor med Vlado Republike Slovenije in Vlado Republike Madžarske o vzpostavitvi novega cestnega mejnega prehoda za mednarodni potniški promet med krajema Čepinci in Kétvölgy (Verica), sklenjen z izmenjavo not dne 18. marca 2002 v Ljubljani.

Dogovor se v izvirniku v slovenskem in madžarskem jeziku ter v prevodu glasi:

1-5/2002                             Ljubljana, 2002. március 5.

A Magyar Köztársaság Nagykövetsége tiszteletét fejezi ki a Szlovén Köztársaság Külügyminisztériumának és a két ország között új határátkelőhelyek létesítéséről a közös államhatáron tárgyában Ptujban, az 1992. május hó 20. napján aláírt Megállapodás 4. cikkének felhatalmazása alapján, valamint a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya kijelölt szakértői által Ljubljanában, 2000. november 23-án és Rédicsen 2001. szeptember 13-án aláírt Jegyzőkönyvben foglaltakra figyelemmel, van szerencséje a Magyar Köztársaság Kormánya nevében a Szlovén Köztársaság Kormányának (továbbiakban: Felek) az alábbiakat javasolni:
(1) Új közúti határátkelőhely létesül Kétvölgy (Verica) és Čepinci (Kerkafő) között az A/106 határjel térségében nemzetközi személyforgalomra, az év minden napján 8.00-20.00 óra nyitvatartás mellett.
(2) A Határátkelőhelyet mindkét Fél saját beruházásában, a magyar Fél a saját Államának területén, míg a szlovén Fél a saját Államának területén, illetve részben a Magyar Köztársaság területén építi meg az alábbiak szerint:
a) A magyar Fél hozzájárul ahhoz, hogy a szlovén Fél által építendő határátkelőhelyi létesítmény egy kisebb része és a teljes előtetőzet a Magyar Köztársaság területén épüljön meg. A Magyar Köztársaság területére eső épületrész és az előtetőzet, a felépítmény a szlovén fél tulajdonát képezi – a Magyar Állam szerves részét képező földterület kivételével -, az a használatában marad a határátkelőhely fennállásáig, illetve új megállapodás létrejöttéig.
b) A Magyar Köztársaság területén lévő a Szlovén Fél tulajdonát képező épületrésszel, felépítménnyel, előtetővel – illetve a Magyar Köztársaság területét képező, az előtető alatti és a parkoló előtti területtel (mintegy 50 m2), mely a szlovén határátkelőhely szerves része – kapcsolatos minden nemű tevékenység (építés, üzemeltetés, karbantartás) a szlovén Felet terheli.
(3) A (2.) b.) pontban meghatározott magyar terület – mely a szlovén szolgálati személyek működési területe – a szlovén szolgálati személyek a határforgalom önálló ellenőrzésére használják, a Magyar Köztársaság és a Szlovén Köztársaság között a közúti és a vasúti határforgalom ellenőrzéséről szóló, Budapesten 2000. október 12-én aláírt Egyezményben foglaltak szerint.
(4) Az A/104 számú határjeltől az A/106 határjel irányában haladó közút mintegy 200 méter hosszan közös határútnak tekintendő.
(5) Az A/106 sz. határjel és az A/104 sz. határjel között húzódó új útszakasz (határút) határátlépésre és a szlovén szerveknek szolgálatba történő bejárására vehető igénybe azzal, hogy a szlovén hatóságok ellenőrzési vonaláig a közös határútra vonatkozó előírásokat is alkalmazni kell.
A magyar területen húzódó közös határútnak tekintendő közút-szakaszon a szolgálati személyek feladataik ellátása során a Magyar Köztársaság és a Szlovén Köztársaság között a közúti és a vasúti határforgalom ellenőrzéséről szóló, Budapesten 2000. október 12-én aláírt Egyezmény vonatkozó rendelkezései szerint intézkedhetnek.
(6) Közös használatú közút (határút) – amely az államhatáron átvezető közút úttest tengelye a Szlovén Köztársaság irányában az A/106 határjeltől jobbra 6 méter távolságba vezet – a magyar Fél tervezésében és kivitelezésében, az előzetesen szabályszerűen beszerzett hatósági engedélyek szerint épül meg. Az építési és fenntartási költségek, valamint a közös finanszírozás tekintetében a Felek illetékes közúti tárcái állapodnak meg. Ezen közúti szakasz terveit a magyar Fél a szlovén Fél közúti hatóságaival előzetesen egyezteti.
(7) A magyar területen építésre kerülő határátkelőhely objektum működtetéséhez szükséges vezetékes víz és elektromos közüzemi szolgáltatások, az államhatáron át történő kiépítéssel, a magyar Fél kivitelezésében a Szlovén Köztársaság területéről kerülnek biztosításra az alábbiak szerint:
– A tervezés és az építés költségei a magyar Felet terhelik. A kivitelezés és a szolgáltatás biztosítása során figyelemmel kell lenni a Felek államaiban hatályos előírásokra.
– A vízvezeték és az elektromos vezeték azon szakasza, melyek a Szlovén Köztársaság területén kerülnek megépítésre, a Szlovén Köztársaság, míg a Magyar Köztársaság területén lévő szakasz a Magyar Köztársaság tulajdonát képezi.
– A megépített vezetékek fenntartásáról és karbantartásáról, a szolgáltatás fizetése tekintetében a határátkelőhelyek üzemeltetői külön megállapodást kötnek.
– A e bekezdésben meghatározott, a határátkelőhely objektum működtetéséhez szükséges, az államhatáron át biztosított víz és elektromos áram közüzemi szolgáltatások mentesek a vám-, adó- és illetékfizetési kötelezettség alól.
(8) A (2) a.) és a (7) pontokban meghatározott beruházás érdekében az egyik Fél államának területéről kivitt, illetve a másik Fél államának vámterületére behozott anyagok, termékek, szerszámok, gépek, szállítási eszközök és egyéb munkagépek, készülékek, terv- és műszaki dokumentáció, a beruházás érdekében kivitt vagy végzett szolgáltatások vám, adó, illeték, továbbá mindennemű engedélyezési és korlátozási kötelezettségek alól mentesek.
A szerelő szerszámokra és gépekre a mentesség csak abban az esetben áll fenn, ha azok visszaszállításra kerülnek a küldő Államba.
(9) Az államhatárt érintő beruházás területén a beruházást végző személyek a beruházás ideje alatt tartózkodnak az egyik Fél államának területén – határátlépésre jogosító személyek okmányaik birtokában, az illetékes hatóságok egyeztetése mellett – külön engedély nélkül tartózkodhatnak a Felek egyikének vagy másikának Állama területén.
(10) A Szerződő Felek közös megegyezésben írásba módosíthatják a határátkelőhely forgalmi jellegét és a nyitvatartást.
A Szerződő Felek határforgalmat ellenőrző illetékes hatóságai egyetértés mellett engedélyezhetik átmenetileg és ideiglenesen határátkelőhely forgalmi jellegétől eltérő eseti igénybevételt és nyitvatartást.
(11) A határátkelőhely minél hamarabb, de legkésőbb 2002. március 31. napjáig megnyitásra kerül.
Amennyiben ezekkel a javaslatokkal a Szlovén Köztársaság Kormánya egyetért, ez a jegyzék és a Szlovén Köztársaság Kormánya azonos tartalmú válaszjegyzéke megállapodást képez a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya között, amely a Magyar Köztársaság Kormánya és a Szlovén Köztársaság Kormánya között új határátkelőhelyek létesítéséről a közös államhatáron tárgyában Ptujban, 1992. évi május hó 20. napján aláírt Megállapodás szerves részét képezi, és a hatályba lépéshez szükséges belső jogi eléjárások teljesítéséről szóló, későbbi értesítés kézhezvételének napjával lép hatályba.
A Magyar Köztársaság Nagykövetsége ezt az alkalmat is felhasználja, hogy a Szlovén Köztársaság Külügyminisztériumát nagyrabecsüléséről biztosítsa.

1-5/2002                                Ljubljana, 5. marec 2002

Veleposlaništvo Republike Madžarske izraža svoje spoštovanje Ministrstvu za zunanje zadeve Republike Slovenije in si na podlagi pooblastila iz 4. člena Sporazuma o odprtju novih mejnih prehodov na skupni državni meji, ki je bil podpisan 20. maja 1992 na Ptuju in na podlagi določil zapisnikov, ki so jih 23. novembra 2000 v Ljubljani in 13. septembra 2001 v Rédicsu podpisali strokovnjaki Vlade Republike Madžarske in Vlade Republike Slovenije, šteje v čast v imenu Vlade Republike Madžarske predlagati Vladi Republike Slovenije (v nadaljevanju: pogodbenici), da:
(1) se vzpostavi nov mednarodni cestni mejni prehod za potniški promet med krajema Kétvölgy (Verica) in Čepinci (Kerkafő) v območju mejnega znaka A/106, ki bo odprt vsak dan v letu od 8.00 do 20.00 ure,
(2) pogodbenici mejna prehoda zgradita vsaka kot svojo investicijo, madžarska pogodbenica na ozemlju svoje države, slovenska pogodbenica pa na ozemlju svoje države, oziroma delno na ozemlju Republike Madžarske, in sicer:
a) Madžarska pogodbenica soglaša, da se manjši del objekta mejnega prehoda in celotni nadstrešek, ki ga bo zgradila slovenska pogodbenica, postavi na ozemlju Republike Madžarske. Del zgradbe in nadstrešek, objekt, ki bo stal na ozemlju Republike Madžarske, predstavlja last slovenske pogodbenice – z izjemo ozemlja, ki predstavlja organski del madžarske države – in ostane v njeni uporabi do obstoja mejnega prehoda oziroma do sklenitve novega sporazuma.
b) Vse dejavnosti (gradnja, obratovanje, vzdrževanje), ki so povezane z delom zgradbe, objektom in nadstreškom, ki stoji na ozemlju Republike Madžarske in predstavlja last Republike Slovenije – oziroma s prostorom pod nastreškom in pred parkiriščem (okrog 50 m2), ki predstavlja ozemlje Republike Madžarske in je sestavni del slovenskega mejnega prehoda – bremenijo slovensko pogodbenico.
(3) Madžarsko ozemlje iz točke (2) b) – ki je cona za slovenske službene osebe – uporabljajo slovenske službene osebe za samostojno izvajanje mejne kontrole v skladu z določili Sporazuma med Republiko Madžarsko in Republiko Slovenijo o mejni kontroli cestnega in železniškega prometa, ki je bil podpisan 12. oktobra 2000 v Budimpešti.
(4) Cesta v dolžini okrog 200 metrov, ki poteka od mejnega znaka številka A/104 v smeri mejnega znaka A/106, se šteje za skupno mejno cesto.
(5) Novi cestni odsek (mejna cesta) med mejnima kamnoma št. A/106 in A/104 se lahko uporablja za prestopanje meje in prihod slovenskih organov na delo s tem, da je do kontrolne črte slovenskih organov treba upoštevati tudi predpise, ki se nanašajo na skupno mejno cesto.
Na cestnem odseku, ki poteka po madžarskem ozemlju in se šteje za skupno mejno cesto, morajo uradne osebe pri izvajanju svojih nalog ukrepati v skladu z določili Sporazuma med Republiko Madžarsko in Republiko Slovenijo o mejni kontroli cestnega in železniškega prometa, ki je bil podpisan 12. oktobra 2000 v Budimpešti.
(6) Cesta (mejna cesta) v skupni uporabi – os ceste, ki vodi prek državne meje v smeri Republike Slovenije desno od mejnega kamna A/106 v dolžini 6 metrov – bo zgrajena s projektiranjem in izvedbo madžarske strani, v skladu s predhodno regularno pridobljenimi dovoljenji. Glede stroškov gradnje in vzdrževanja ter skupnega financiranja se bosta dogovorila pristojna resorja za ceste pogodbenic. Načrte tega cestnega odseka bo madžarska stran predhodno uskladila z organi za ceste slovenske pogodbenice.
(7) Tekoča voda in električna energija za potrebe objekta mejnega prehoda zgrajenega na madžarskem ozemlju se bosta zagotavljali z izgradnjo napeljave čez državno mejo z ozemlja Republike Slovenije v izvedbi madžarske pogodbenice, in sicer:
– Stroški projektiranja in financiranja bremenijo madžarsko pogodbenico. Pri izvajanju in zagotavljanju storitev je treba upoštevati veljavne predpise v državah pogodbenic.
– Odsek vodovodne in električne napeljave, ki bo zgrajen na ozemlju Republike Slovenije, bo last Republike Slovenije, odseki na ozemlju Republike Madžarske pa last Republike Madžarske.
– Za obratovanje in vzdrževanje zgrajenih napeljav bosta upravljavca mejnih prehodov glede plačila storitev sklenila poseben sporazum.
– Tekoča voda in električna energija, iz tega odstavka, ki se bosta za potrebe objekta mejnega prehoda zagotavljali z napeljavo čez državno mejo, bosta oproščeni plačila carin, davkov in taks.
(8) Materiali, proizvodi, orodja, stroji, prevozna sredstva in drugi delovni stroji, naprave, projektna in tehnična dokumentacija, storitve, ki jih zaradi investicije iz točke (2) in (7) opravljajo ali izvozijo z ozemlja države ene pogodbenice oziroma uvozijo na carinsko območje države druge pogodbenice, so oproščeni carine, davkov in taks, kakor tudi vseh vrst obveznosti pridobitve dovoljenj in omejitev.
Za orodja za montažo in stroje velja oprostitev le, če jih vrnejo v državo pošiljateljico.
(9) Osebe, ki izvajajo investicijo na državni meji, se lahko v času njene gradnje brez posebnega dovoljenja zadržujejo na ozemlju države druge pogodbenice, če imajo pri sebi dokumente, ki so jih uskladili pristojni organi.
(10) Pogodbenici lahko s skupnim dogovorom pisno spremenita prometni značaj in obratovalni čas mejnega prehoda.
Pristojni organi za mejno kontrolo pogodbenic lahko v skupnem pisnem soglasju prehodno in začasno dajo dovoljenje za posamezno uporabo mejnega prehoda in obratovalni čas, ki se razlikuje od prometnega značaja mejnega prehoda.
(11) Mejni prehod bo odprt čimprej, najpozneje pa 31. marca 2002.
Če Vlada Republike Slovenije soglaša s temi predlogi, predstavljata ta nota in nota Vlade Republike Slovenije z enako vsebino kot odgovor na to noto dogovor med Vlado Republike Madžarske in Vlado Republike Slovenije, ki je sestavni del Sporazuma o odprtju novih mejnih prehodov na skupni državni meji, ki je bil podpisan 20. maja 1992 na Ptuju, in začne veljati z dnem kasnejšega obvestila o izpolnitvi notranjih predpisov, potrebnih za začetek njegove veljavnosti.
Veleposlaništvo Republike Madžarske tudi tej priložnosti izraža odlično spoštovanje Ministrstvu za zunanje zadeve Republike Slovenije.

Ministrstvo za zunanje zadeve Republike Slovenije izraža spoštovanje Veleposlaništvu Republike Madžarske ter ima čast potrditi prejem njegove note št. 1-5/2002 z dne 5. marca 2002, ki se v slovenskem jeziku glasi, kot sledi:
“Veleposlaništvo Republike Madžarske izraža svoje spoštovanje Ministrstvu za zunanje zadeve Republike Slovenije in si na podlagi pooblastila iz 4. člena Sporazuma o odprtju novih mejnih prehodov na skupni državni meji, ki je bil podpisan 20. maja 1992 na Ptuju in na podlagi določil zapisnikov, ki so jih 23. novembra 2000 v Ljubljani in 13. septembra 2001 v Rédicsu podpisali strokovnjaki Vlade Republike Madžarske in Vlade Republike Slovenije, šteje v čast v imenu Vlade Republike Madžarske predlagati Vladi Republike Slovenije (v nadaljevanju: pogodbenici), da:
(1) se vzpostavi nov mednarodni cestni mejni prehod za potniški promet med krajema Kétvölgy (Verica) in Čepinci (Kerkafő) v območju mejnega znaka A/106, ki bo odprt vsak dan v letu od 8.00 do 20.00 ure,
(2) pogodbenici mejna prehoda zgradita vsaka kot svojo investicijo, madžarska pogodbenica na ozemlju svoje države, slovenska pogodbenica pa na ozemlju svoje države, oziroma delno na ozemlju Republike Madžarske, in sicer:
a) Madžarska pogodbenica soglaša, da se manjši del objekta mejnega prehoda in celotni nadstrešek, ki ga bo zgradila slovenska pogodbenica, postavi na ozemlju Republike Madžarske. Del zgradbe in nadstrešek, objekt, ki bo stal na ozemlju Republike Madžarske, predstavlja last slovenske pogodbenice – z izjemo ozemlja, ki predstavlja organski del madžarske države – in ostane v njeni uporabi do obstoja mejnega prehoda oziroma do sklenitve novega sporazuma.
b) Vse dejavnosti (gradnja, obratovanje, vzdrževanje), ki so povezane z delom zgradbe, objektom in nadstreškom, ki stoji na ozemlju Republike Madžarske in predstavlja last Republike Slovenije – oziroma s prostorom pod nastreškom in pred parkiriščem (okrog 50 m2), ki predstavlja ozemlje Republike Madžarske in je sestavni del slovenskega mejnega prehoda – bremenijo slovensko pogodbenico.
(3) Madžarsko ozemlje iz točke (2) b) – ki je cona za slovenske službene osebe – uporabljajo slovenske službene osebe za samostojno izvajanje mejne kontrole v skladu z določili Sporazuma med Republiko Madžarsko in Republiko Slovenijo o mejni kontroli cestnega in železniškega prometa, ki je bil podpisan 12. oktobra 2000 v Budimpešti.
(4) Cesta v dolžini okrog 200 metrov, ki poteka od mejnega znaka številka A/104 v smeri mejnega znaka A/106, se šteje za skupno mejno cesto.
(5) Novi cestni odsek (mejna cesta) med mejnima kamnoma št. A/106 in A/104 se lahko uporablja za prestopanje meje in prihod slovenskih organov na delo s tem, da je do kontrolne črte slovenskih organov treba upoštevati tudi predpise, ki se nanašajo na skupno mejno cesto.
Na cestnem odseku, ki poteka po madžarskem ozemlju in se šteje za skupno mejno cesto, morajo uradne osebe pri izvajanju svojih nalog ukrepati v skladu z določili Sporazuma med Republiko Madžarsko in Republiko Slovenijo o mejni kontroli cestnega in železniškega prometa, ki je bil podpisan 12. oktobra 2000 v Budimpešti.
(6) Cesta (mejna cesta) v skupni uporabi – os ceste, ki vodi prek državne meje v smeri Republike Slovenije desno od mejnega kamna A/106 v dolžini 6 metrov – bo zgrajena s projektiranjem in izvedbo madžarske strani, v skladu s predhodno regularno pridobljenimi dovoljenji. Glede stroškov gradnje in vzdrževanja ter skupnega financiranja se bosta dogovorila pristojna resorja za ceste pogodbenic. Načrte tega cestnega odseka bo madžarska stran predhodno uskladila z organi za ceste slovenske pogodbenice.
(7) Tekoča voda in električna energija za potrebe objekta mejnega prehoda zgrajenega na madžarskem ozemlju se bosta zagotavljali z izgradnjo napeljave čez državno mejo z ozemlja Republike Slovenije v izvedbi madžarske pogodbenice, in sicer:
– Stroški projektiranja in financiranja bremenijo madžarsko pogodbenico. Pri izvajanju in zagotavljanju storitev je treba upoštevati veljavne predpise v državah pogodbenic.
– Odsek vodovodne in električne napeljave, ki bo zgrajen na ozemlju Republike Slovenije, bo last Republike Slovenije, odseki na ozemlju Republike Madžarske pa last Republike Madžarske.
– Za obratovanje in vzdrževanje zgrajenih napeljav bosta upravljavca mejnih prehodov glede plačila storitev sklenila poseben sporazum.
– Tekoča voda in električna energija, iz tega odstavka, ki se bosta za potrebe objekta mejnega prehoda zagotavljali z napeljavo čez državno mejo, bosta oproščeni plačila carin, davkov in taks.
(8) Materiali, proizvodi, orodja, stroji, prevozna sredstva in drugi delovni stroji, naprave, projektna in tehnična dokumentacija, storitve, ki jih zaradi investicije iz točke (2) in (7) opravljajo ali izvozijo z ozemlja države ene pogodbenice oziroma uvozijo na carinsko območje države druge pogodbenice, so oproščeni carine, davkov in taks, kakor tudi vseh vrst obveznosti pridobitve dovoljenj in omejitev.
Za orodja za montažo in stroje velja oprostitev le, če jih vrnejo v državo pošiljateljico.
(9) Osebe, ki izvajajo investicijo na državni meji, se lahko v času njene gradnje brez posebnega dovoljenja zadržujejo na ozemlju države druge pogodbenice, če imajo pri sebi dokumente, ki so jih uskladili pristojni organi.
(10) Pogodbenici lahko s skupnim dogovorom pisno spremenita prometni značaj in obratovalni čas mejnega prehoda.
Pristojni organi za mejno kontrolo pogodbenic lahko v skupnem pisnem soglasju prehodno in začasno dajo dovoljenje za posamezno uporabo mejnega prehoda in obratovalni čas, ki se razlikuje od prometnega značaja mejnega prehoda.
(11) Mejni prehod bo odprt čimprej, najpozneje pa 31. marca 2002.
Če Vlada Republike Slovenije soglaša s temi predlogi, predstavljata ta nota in nota Vlade Republike Slovenije z enako vsebino kot odgovor na to noto dogovor med Vlado Republike Madžarske in Vlado Republike Slovenije, ki je sestavni del Sporazuma o odprtju novih mejnih prehodov na skupni državni meji, ki je bil podpisan 20. maja 1992 na Ptuju, in začne veljati z dnem kasnejšega obvestila o izpolnitvi notranjih predpisov, potrebnih za začetek njegove veljavnosti.
Veleposlaništvo Republike Madžarske tudi tej priložnosti izraža odlično spoštovanje Ministrstvu za zunanje zadeve Republike Slovenije.“
Ministrstvo za zunanje zadeve Republike Slovenije ima v imenu Vlade Republike Slovenije čast sporočiti njeno soglasje z zgoraj navedenim.
Ministrstvo za zunanje zadeve Republike Slovenije tudi ob tej priložnosti izreka Veleposlaništvu Republike Madžarske svoje odlično spoštovanje.

Za izvajanje Dogovora skrbita Ministrstvo za notranje zadeve in Ministrstvo za finance.

Ta uredba začne veljati naslednji dan po objavi v Uradnem listu Republike Slovenije – Mednarodne pogodbe.